Umlaut a két pont (vagy vessző), illetve a jelenség, hogy szótő mély magánhangzója magas párjára változik:

backen -> bäckt, Kuh -> Kühe, groß -> größer

Hogy az ékezet pont-e vagy vessző, annak a németben nincs jelentősége, így írásban gyakoribb a kényelmesebb vessző.

Az umlautos magánhangzókat - az "ä/Ä" kivételével - mi is jól ismerjük, nálunk ezek és hosszú párjaik az ábécénk teljes értékű elemei.>

A szótárban a szavak szótári alakjai szerepelnek. Kiderítésükhöz gondoljunk a tőhangváltásra, ami gyakori eszköze a német nyelvnek!

Ha egy többes számú, vagy toldalékolt főnevek tövében 'ä, ö, ü" van, töröljük le róluk a két pontot, mert könnyen egy rég ismert szóra bukkanhatunk.
Häuschen <- Haus, (házikó) Bäcker <- backen (pék/sütő), Köchin <- Koch (szakácsnő), Getränk <- trank (ittal)

A fontos igék jelentős része változtatja a tőhangzóját:
"néz:" sehen-> sieht->sah->gesehen, "vesz, választ" nehmen -> nimmt -> nahm -->genommen

De ez visszafele is igaz, ezért ha ismeretlen szóval találkozunk, a mássalhangzói megtartásával cseréljük végig a tövében a magánhangzókat, és nagy esélyünk van rá, hogy nem is kell szótárhoz fordulnunk, mert kiderül, hogy egy másik alakját már régtől ismerjük.

Magánhangzó után a "néma h" annak a hosszúságát jelöli: nehmen -> 'némen' , fahren -> 'fáren', sieht -> 'zíít'

a mássalhangzókettőzés az előtte álló magánhangzó rövidségét jelzi: nimmt -> 'nimt'

egyes tövekben váltakozik a h/ch <-> 'ng'/ 'nk' : denken -> dachte, gehen ->ging.

A németben gyakori a "tőhangváltás". A szó tövében lévő magánhangzó változhat:

zártabbról nyíltabbra: nehmen -> nimmt /vesz, választ, essen -> isst /eszik
a mélyebbről/ magasabbra: halten -> hält -> hielt /tart
vagy mindkettőre: klingen -> klang -> geklungen /hangzik

Gyakran találkozun a jelenséggel
igék tőváltozatainál : (essen, isst, aß gegessen /enni...; trinken, trank getrunken /inni...)
főnevek alakjainál : (Kuh->Kühe /tehén, tehenek, Koch->Köchin /szakács. szakácsnő)
melléknév fokozásnál : klug -> klüger, groß -> größer

A változás néhány esetben nem korlátozódik csak a magánhangzóra!

Van, hogy csak a szó írott alakja változik meg
(a 'h' és a mássalhangzó-kettőzés csak az előttük álló magánhangzó hosszát jelöli!!)
nehmen --> nimmt --> nahm --> genommen

olykor azonban a magánhangzó mellett a tővégi 'h', 'ch' illetve 'ng', 'nk' is egymásba vált:
gehen --> ging denken --> dachte bringen --> brachte

A magyar nyelvtanulónak talán a "tőhangváltás" a legmeglepőbb újdonság a németben.

Bár a legtöbb szó több szótagos, hamarosan képesek leszünk felismerni bennük a jelentés magját hordozó szóelemet, a szó "tövét". A tőhangzó, vagy tőhang ennek szótőnek/tőszónak a hangsúlyos magánhangzója.

Nálunk is van példa ennek a megváltozására, (kéz -> kezek) de a németben ez sokkal gyakoribb és sokkal nagyobb jelentőségű.

Ha egy ismeretlen szóval találkozunk, érdemes a tövében lévő magánhangzót végigcsereberélni, mert lehet, hogy valamelyik variációban már ismerjük a jelentését, és ebből meg tudjuk fejteni ebben az alakban is.

Vegyünk egy gyakori igét: a trinken (inni),

múlt időkben trank, --> Tränke (itató), Getränk (ital),

perfektben : getrunken (haben), --> der Betrunkene (részeg(beivott)) --> Zaubertrunk (bájital) --> Trunkspruch (pohárköszöntő)

a tőhangzója tehát a következő változáson ment át: "i" --> "a" --> "ä" --> "u" , ami jelentésváltozással járt, ám ezek a jelentések mind kapcsolódnak az alapjelentéshez.
Ha tehát a tő mássalhangzói között (itt TR _ NK ) végigzongorázzuk a lehetőségeket, a szó jelentését szótár nélkül is meg tudjuk fejteni!

Olykor a tő mássalhangzói is változhatnak:

nehmen (vesz, választ) --> nimmt, nahm, genommen --> a "hm" és az "mm" azonban nem a mássalhangzó, hanem az előttük álló magánhangzó hosszabb (hm) illetve rövidebb (mm) voltát jelzik!

Néhány tőben a "h", "ch" és a "nk", "ng" is váltakozhat.
denken --> dachte, (gondol) bringen --> brachte, (hoz) illetve gehen --> ging (megy)
Ilyen mássalhangzókat tartalmazó töveknél érdemes a fenti mássalhangzóváltozás esélyére is gondolni!