Az alany és az állítmány helyének szerepe

Minden mondatban valakiről vagy valamiről (alany) állítunk valamit (állítmány). Magyarban pusztán névszóval is: "Robi kedves."
Németben viszont az állítmány csakis az alannyal számban és személyben egyeztetett ige lehet, melynek a mondatban elfoglalt helye is kötött, és jelentést hordoz.

Egyenes szórend

esetén a mondat az alannyal kezdődik, és közvetlenül követi az állítmány ragozott része:
Die Blumen blühen im Garten. -> A virágok virágzanak a kertben.

Fordított szórend

esetén a ragozott állítmány(rész) megelőzi az alanyt. Ilyenkor a mondat első helyét elfoglalhatja
- egy kiemelt mondatrész, (ami akár mellékmondat is lehet):
Morgen kaufe ich ein. -> Holnap vásárolok be.
Ob er zurückkommt, weiß ich nicht. -> Hogy visszajön-e, nem tudom.

- egy kérdőszó (állhat több részből is)*
Wann gehst du einkaufen? -> Mikor mész bevásárolni?
Seit wann lernst du Deutsch? -> Mióta tanulsz németül?
- üresen is maradhat ilyenkor írásjel vagy hanglejtés jelzi, hogy a mondat eldöntendő kérdés, felszólítás, vagy feltételes összetétel-e.
Isst du schon wieder? -> Már megint eszel?
Gönnen Sie sich endlich eine Pause! -> Adjon végre egy szünetet magának!
Schreibst du viel, sprichst du besser.-> Ha sokat írsz, akkor jobban beszélsz.

Mellékmondati szórend

A mellékmondatban az alany a kötőszó után áll, vagy vonatkozó névmásként ő maga a kötőszó a mellékmondat elején, a ragozott igei állítmány pedig a mondat végén áll.
Ich weiß noch nicht, wann ich nach hause komme. -> Még nem tudom, mikor jövök haza.
Wer viel liest, verbessert seine Rechtschreibung.->aki sokat olvas, javítja a helyesírását.

A németben a mondatrészek elhelyezkedése is jelentést hordoz!

Egy főmondatban a második hely mindig a ragozott igéé (az igével kezdődő moondatok első pozíciója üres ;-). Ő a mondat "tengelye", körülötte forog a világ.
Az alany vagy közvetlenül előtte, vagy közvetlenül mögötte áll, és a vele számban és személyben egyező igerag köti őket egymáshoz.

Az első hely kiemelt fontosságú.
Egyenes szórendről beszélünk, ha az alany áll itt:
Wir machen was. (Csinálunk valamit.)

Fordított szórend esetén egy fontos mondatrész kerül a mondat élére:
Was machen wir? (Mit csinálunk?)

Két esetben "üres" az első hely, vagyis a mondat a ragozott igével kezdődik:
felszólítás : Machen wir was! (Csináljunk valamit!) és
eldöntendő kérdés : Machen wir was? (Csinálunk valamit?)
A két mondat közti különbség a hanglejtésből illetve a mondat végi írásjelből derül ki.

Csak a szórend igazít el a következő mondatban is:
Die Mutter kennt die Frau. (Az anya ismeri az asszonyt.)

Jelentéselemek megjelenése

A németben a magyar szavak különböző jelentéselemei máshogy jelennek meg.

Különösen az igéink esetén kell odafigyelni, mennyi információt is tartalmaz egy-egy igealakunk.

A "Mosakodhatunk." -hoz németül egy mondat kell: "Wir dürfen uns waschen."

Milyen információk vannak ebben az egyetlen szóban:

Mi a csekvés? -> mos - waschen
Ki végzi? -> mi -unk wir + -en
Kire irányul? -> ránk(magunkra) -kod- uns
Lehetséges-e? -> igen -hat- dürf-

Minden elemnek megvan a megfelelője, csakhogy a magyarban szóelemként jelenik meg, a németben külön szavakban (is). A magyar "-unk" a németben csak két elemből lesz egyértelmű, az "-en" ugyanis a mi mellett az ők, Ön, Önök személyragja is, ezért meg kell mondani, melyikre gondolunk. Ez a probléma több személynél is előáll, ezért olyankor is meg szoktuk nevezni az alanyt, amikor a mondatból kiderülne.

A magyarban egy új szó keletkezik a "mos" igéből, amikor a "-kod-" képzővel olyan jelentést kap, hogy a cselekvés magára az alanyra irányul, és a -hat- képzővel azt jelezzük, hogy a cselekvésnek (csak) a lehetősége áll fenn.
A német waschen ige ezeket a jelentéselemeket különálló szótestek formájában építi be a közlésbe.

A leggyakrabban a "-hat -het" képzős igék fordításánál szembesülünk ezzel a jeletés-kiszevezéssel.Ilyenkor mérlehgelnünk kell, hogy a képző értemét az adott esetben a "können" (képes rá) vagy a "dürfen" (szabad neki) ige agja-e vissza.


Nem mindig tudatosul bennünk, hogy egy-egy szó alapjelentése a németben többet vagy épp kevesebbet tartalmaz magyar megfelelőjinél.

Ha indulatosan válaszolom a "Was machst du?"-ra, hogy "Ich koche." nézhetnek rám értetlenül, mert nem egyértelmű hogy fővök-e, vagy főzök. A szó ugyanis mindkettőt jelenti:
Ich koche einen Tee. / Der Tee kocht. -> Teát főzök. Fő a tea.

Ráadásul a "fővök" válasz nem értelmetlen! Az "ich koche" utalhat a "vor Wut kochen" "forr a méregtől" szólásra. De utalhat a "weich kochen" , megpuhít/megpuhul szólásra is, így ha a szituációban benne van a "dühöngök" vagy "latolgatok" értelmezés lehetősége, ne csodálkozzunk, ha meglepő kérdéseket kapunk.