Minek a nulladik németóra?

Hangok, betűk, szóelemek

A németek ugyanúgy latin betűkket írnak, mint mi, és mindössze két olyan betűjük van ami nekünk nincs: az ä, Ä , ami a mi "e", és a ß , ami a mi "sz" hangunkat jelöli.
 Bővebben a német ábécéről. .
A helyzet mégse ilyen egyszerű, hisz mint az ábécé példaszavaiból is látszik, a betűk hangértéke a helyzetüktől, és a szótól is függ, amelyben olvashatók. A következőket mindenképpen érdemes mihamarabb megjegyezni:

Magánhangzó után a "h" csak annak a hosszúságát jelzi, német szavakban a "z"="c", a "v"="f", a "ch"="h", a "ck"="k", az "s"= szótag elején "z", végén"sz", az "sch"="s", a szókezdő"st","sp" = "st","sp".
Szabálymagolás helyett azonban inkább javasolnám olyan, a szavak kiejtését és helyesírását egyszerre tanító programok használatát, mint pl. a Babadum, a book2, vagy a German Vocabulary.

A német nyelvben is vannak a mi képzőinknek, jeleinknek (ragjainknak) megfelelő, szavak elejére vagy végére illeszthető toldalékok. A mi határozóragjaink szerepét azonban az előttük álló külön szócskák (elöljárószók) veszik át .

A toldalékok német neve Affixe, és itt nézhetsz utánuk

Jelentéselemek helye

A németben is vannak toldalékok, ragok, jelek, képzők is, de sokszor találkozunk azzal, hogy ami nálunk rag, jel, képző, az a németben külön szó, vagy másképp működik, mint a magyarban:
Er hat viel gegessen. = Sokat evett. A mi "tt"-nk négy helyre szóródik, viszont németül tudjuk, hogy egy hím evett sokat. Ich kann jeder Zeit nach Hause gehen. = Bármikor haza mehetek. Vagyis lehetőséget kifejező "kann" a magyarban egy képző (het), az igei személyrag kiváltja az "én"-t, míg németben ez kötelező, hisz a "kann" lehetne "ő" is.

A "mein Hund" = a kutyám esetén viszont fordított a helyzet: a "mein" névelő és birtokos személyjel egyszerre.

Az elöljárók, a tőhangváltás, és a szószerkezet, a mondatszórend és a ragacsok fülön is találhatók ide kapcsolódó információk.

A tőhangváltás

A nemes német főnév

A "der/die/das" ≠ "a/az"!
A német főnevek "eseteit" névelő (+"s"/"n") jelzi.
Az alanyeset (der Mann) nálunk alany, és jelöletlen: a férfi.
A tárgyeset (den Mann) nálunk tárgy: a férfit,
a részeseset (dem Mann) nálunk részeshatározó: a férfinak (a részére),
a birtokos eset ( der Hund des Mannes) magyarban birtokos jelző szokott lenni: a férfi(nak a) kutyája. Ezt mi általában csak a birtokon, a birtokos személyjellel jelöljük.
Az "esetek" azért fontosak, mert az elöljárók (a mi határozó ragjaink német megfelelői) a három eset egyikét követelik meg maguk mellé:
in der Stadt :a városban,
auf dem Lande : vidéken
außerhalb des Dorfes : a falun kívül.
(Alany esettel egy elöjárószó sem áll.)

Névelőféleségek, esetvégződések

Elöljárók, önállósult határozóragok

Az igeragok

Igék és segédigék

A mondat kötelező és szabad bővítményei

Bár használunk mondatszavakat (Ja. Nein. Doch.) és a hiányos mondatok is, (Guten Tag! Klar. OK.) egy mondatban mindig állítunk valamiről valamit.

Az alany (Subjekt) és az állítmány (Predikat) a mondat fő elemei. A németben mindig igei állítmány van, és akkor is van alany, ha nincs (es).

A fő mondatrészeknek lehetnek kötelező(en választható) bővítményei, vonzatai (Ergänzung, Komplement), ami szükséges a jelentésük kiteljesítéséhez: ad v.nek v.t (geben +A+D), gazdag v.ben (reich an+A). A kötelező azt jelenti, hogy a vonzat formája kötött, és a választható, hogy (ha!) elhagyható. Az "Er benimmt sich"-ből nem hagyható el a "sich",ahogy "jól viselkedik" értelemben a "jól viseli magát"-ból se a "magát".

A legtöbb mondatban azonban több szabad bővítmény (Angabe, Suplement) is van, ami nevéhez híven nem nélkülözhetetlen a mondat fő üzenete megértéséhez, de árnyalja, pontosítja annak a jelentését.

Formáját tekintve egy mondatrész lehet:
önálló szó: Er schläft.
szószerkezet: Der alte Mann hat schlecht geschlafen .
mellékmondat : Wer zuviel Kaffee trinkt, wird nicht schlafen können.

Mondatszórend, kötelező (obligatorisch) és szabad (fakultativ) bővítmények: Satzlehre .

Az önállósodott határozóragok miatt a német mondatrészek zöme már eleve is szószerkezet, hát még ha pl. jelzőt is kap, pláne, ha mellékmondat vagy szószerkezet formájában.
A legfontosabb szószerkezet az alany és állítmány, ami egy alanyesetű névszó és egy vele számban és személyben egyeztetett ige párosa. A főmondatok elején, egymás közvetlen közelében állnak, a ragozatlan állítmányrész pedig zárja a mondatot.
Eva spielt jeden Tag zwei Stunden Klavier.
A mellékmondat alanya és mondatzáró ragozott igéje közrefogja a többi mondatrészt.
Eva macht kein Fehler, weil sie jeden Tag, sehr fleißig geübt hat.
A főnév köré épülő szószerkezetek leggyakrabban elöljáró szóval és/vagy névelőfélével kezdődnek, összetartozásukat általában toldalék jelzi, és a következő mondatrész kezdetéig tartanak.
Neben den laut feiernden Jugendlichen in der Nachbarschaft kann man nicht schlafen. =
A szomszédban hangosan ünneplő fiataloktól az ember nem tud aludni. (A "laut" a jelző jelöletlen fok- és mértékhatározója)

A németben a mondatrészek szórendje sokkal kötöttebb, mint a magyarban.

A legfontosabb szabály: főmondatban a második mondatrész az állítmány ragozott igéje (előtte vagy mögötte az alannyal), az állítmány ragozatlan része pedig az utolsó. A mellékmondat kötőszóval kezdődik, és a ragozott igével végződik.

Olykor csak a szórendből derül ki a mondat értelme:
"Peter stellt Adam Eva vor." Csak onnan tudjuk, hogy Péter Ádámnak mutatta be Évát, és nem fordítva, (még ha ez végül mindegy is) hogy az ige főnevek esetén a kinek kit vonzat-sorrendet követeli meg.

A nyakék-modell

A német mondatokat tekinthetjük egy nyakéknek, melynek medálja a kiemelt mondatrész, a lánc első a függője ragozott ige, további függői vonzatai, a további mondatrészek, végül az állítmány ragozatlan részei. Így ha a mondat lezárásával összekapcsolódik a nyaklánc, a medál köré, egymás mellé kerülnek a mondat legfontosabb elemei.

Ld. a Webnyelvet is mondatszórendről.

Egy videó a német mondat szekezetéről

Ige az élen
Miközben az egyik legmegingathatatlanabb dogma, hogy főmondatban a ragozott ige a második mondatrész, van két kivétel.
Az eldöntendő kérdés

Vagyis az olyan kérdések, amelyekre csak igen, nem esetleg dehogynem választ választ várunk.
Kommst du mit? -> Ja! / Nein!
Kommst du nicht mit? -> Doch!
Ám ez a szabály megkerülhető egy kicsit meglibegtetett hanghordozással, vagy egy "oder"-rel a végén:
Du kommst auch mit, oder?

Óhajtó mondat
Käme er bloß rechtzeitig! - Bárcsak időben jönne!

Felszólító mondat

Komm bitte mit! " Leb wohl!  Essen wir Pizza!
A "nagyon felszólító mondatok azonban nem tartják magukat ehhez a szabályhoz:
"Du kommst sofort hierher!" -> "Azonnal idejössz!!" " "Alles aussteigen!" -> "Mindenki szálljon le!"

Feltételes mondat(kötőszó nélkül!)
Hätte er mehr gelernt, wäre er erfolgreicher! - Ha többet tanult volna, sikeresebb lenne.
(De kötőszóval mellékmondati szórend dukál:
Wenn er mehr gelernt hätte, wäre er erfolgreicher.)

Amit magyarul úgy mondunk:
Senki nem ad soha senkinek semmit!
németül ötféleképpen mondhatjuk:
Niemand gibt irgendwann irgendwem irgendwas. (senki ad valakinek valamikor valamit.)
Nichts gibt irgendwer irgendwann irgendwem. (semmit ad valaki valakinek valamikor.)
Niemals gibt irgendwer irgendwem irgendwas. (soha ad valaki valakinek valamit)
Niemandem gibt irgendwer irgendwann irgendwas. (senkinek ad valaki valamikor valamit)
oder: Irgendwer gibt irgendwann irgendwem irgendwas nicht, (sondern nimmt). (nem ad valaki valamikor valakinek valamit, (hanem elveszi tőle))

Érdekes még, hogy a németeknél az "egy" "ein*" határozatlan névelőnek tagadó párja is van: kein*, utóbbi ráadásuk többesszámban is működik:
ich habe einen Hund / keinen Hund. : Van/nincs kutyám. Ich habe Hunde /keine Hunde. : Vannak / Nincsenek kutyáim.

A nicht vagy kein* németben is a tagadott mondatrész előtt áll:
Gemüse kaufe ich nicht in der Stadt! : Zöldséget nem a városban vásárolok.
Ám ha az igei állítmány tagadásakor a mondat végére kerül (a ragozatlan állítmányrész elé) Ich kaufe in der Stadt überhaupt nicht. : Egyáltalán nem vásárlok a városban.
Ich habe Gemüse in der Stadt noch nicht gekauft. Még nem vásároltam zöldséget a városban.

A mondat "ragacsai"

Az összetett mondat

A legalaposabb áttekintés a német mondatokról.
Németül van ugyan, de legalább PDF formában le is tölthető ;-)

És a Deutsch für alle gyűjteménye a mondatokat összekötő elemekről .

Mellérendelő összetétel

P.0 vagy USODA - típusú mondatok
Az "und, "sondern", "oder", "denn", "aber" két főmondatot kapcsol össze, anélkül, hogy befolyásolná a szórendjüket. (A "0. pozíciót" foglalják el a mondat élén, sőt, az "aber" a mondat belsejébe is kerülhet.)

P.1 vagy KIA (Kiemelés, Ige, Alany) típusú összetételek
főmondatokból állnak, melyek között az "1. pozíciót" elfoglaló kiemelt mondatrész teremt kapcsolatot.
A P1 lehet kötőszavaké (teils, einerseits - andererseits, zwar - aber, weder - noch,) vagy (névmási) határozóké (vorher, deshalb, trotzdem, daher, dafür, dann, insofern ...)
Kötőszavak mondaton belül
Gyakran névmások a kötőelemek a mondatok között, és ezeknek nem kötelező az első hely, állhatnak. Erről németül (elég csak a piros szavakat áttekinteni!)

Alárendelő összetétel

KATI a közismert neve annak a mondatszórendnek, amely egy főmondat egy mondatrészét fejti ki egy mondatban. Mondatelemzés során egy mondatrészre